Környezeti- és klímaváltozás

A sípályák havasítása...

• ...a szezon alatti hómennyiség ingadozásának a kiegyenlítését szolgálja.
• ...az egyenletes, nagyon jó minőségű hó fokozza a síelők biztonságát.
• ...biztosítja minden völgyközeli és főlesíklópálya ráhajthatóságát.
• ...lefedi a hószegény területeket, hegykúpot, szegélyt, a napos részeket és a beszállási területeket, az egyébként hófedte pályákon.

Megváltozik a víz a technikai havasításnál?

Mint a természetes hónál is, csupán a víz halmazállapota kerül megvátoztatásra. A felhasznált víz minősége első helyen áll. A műhónak nincs köze a kémiához!

Milyen hatással van a műhó a növényzetre?

A műhónak semmi féle negatív hatássa nincs a növényzetre. Ellenkezőleg: A műhó megvédi a érzékeny fűfelületet a pályajárművek és a sílécek éleinek mechanikai igénybevételétől. Egy megfelelő hótakaró szigeteli a talajt és ősztől tavaszig meggátolja a talajmenti fagyokat. Tavasszal a hólé nedvesíti át a talajt.

Milyen hatással van a havasítás a globális felmelegedésre?

A tanulmányok eredménye: Mindig is volt természetes klímaingadozás, a hóban gazdag és hóban szegény telek váltogatják egymást.
A havasításhoz nem csak a magaslat, levegőhőmérséklet, páratartalom, úgy mint a vízhőmérséklet lényegesek. Ennél sokkal több mindent figyelembe kell venni a kisléptékű klímaviszonyokat, úgy mint a terület irányát, a főnös befolyásoltságot, a környező hegyhátak tehermentesítésének hatásait és az inverziós időjárási viszonyokat. Így például Schladmingban a szoros völgyterületek miatt a havasítás feltételei az alacsonyabban fekvő területeken gyakran jobbak, mint 1.000méter felett (Prof. Dr. Ulrike Pröbstl, Universität für Bodenkultur Wien, 2007)

A téliszezon a tavaszi időszakba történő meghosszabbítását szeretnék elérni a havasítással?

A havasítás mindenekelött az őszi hóbiztonságot szolgálja. A mesterséges havasítási napok őszre és a korai téli időszakra esnek. Január végén a havasítás többnyire lezárul. Továbbá március közepétől erősen alábbhagy a télisportok iránti érdeklődés. A gleccser havasítása nagyarányú jelentőséget nyert. Ez tette lehetővé a gleccseren a korai szezonkezdetet és késlelteti az olvadást.

Víz és levegő - különben semmi!!

A természetes hó keletkezése

Hogy természetes hó vagy műhó - a hó kizárólag természetes elemekből, mint a víz és a levegő, áll össze. A hó apró sűrített vízcseppekből áll össze, melyek a felhőkben a lehülés és túltelített légköri folyamat következtében képződnek. Kis jégkristályok képződnek az alacsony hőmérséklet hatására, melyek a föld gravitációjának vonzó hatására elkezdenek leesni. A több percig eltartó, különböző levegőrétegeken történő keresztűlhaladás következtében a jégkristályok a tengelyük mentén tipikus hókristályokat képeznek. A hókristályokból az összetapadás és zsúfolódás következtében hópelyhek keletkeznek. A hópelyhek víztartalma és jellegzetes formája alapján különböztetjünk egymástól a természetes hó fajtáit. A porhótól kezdve a csonthón keresztűl egészen a vizes tavaszi hóig.

A technikai havasítás alapelvei

A műhó, úgy mint a természetes hó, vízből és levegőből áll össze. A különbség mindössze a gépi előállítás.
A műhó előállítása a természetes hó képződésének utánzásával történik. A hóelőállítás jellegétől függetlenül (propelleres vagy "Lanze"), a víz a fúvókák utján van a legapróbb cseppekre szétporlasztva.
Az apróra porlasztott vízköd találkozik az apróra porlasztott víz-sűrített levegő keverékével, mely a nukleátoros fúvókákon keresztül távozik és kristályosodik. Nukleidot (=hómag) tartalmaz. A propelleres hócsináló turbinája szállítja a nukleidokat és az apró vízködöt a környezeti levegőbe. Ezalatt a "repülési idő" alatt fagy meg a víz-levegő keverék hópihévé.

A technikai havasítás éghajlati előfeltétele

Amikor a havasítási hőfokról beszélünk, akkor az mindikg az úgy nevezett nedves hőfok. A nedves hőfok eredményét mindig a a száraz hőfok(=ez minden hőmérőről leolvasható) és a relatív páratartalom százaléka adja. A párolgás miatt a nedves hőfok mindig a levegő hőmérséklete alatt van. A hőmérsékletkülönbség annál nagyobb, minnél szárazabb a környező levegő. 100%-os páratartalomnál a víz nem tud elpárologni, s a nedves hőfok megegyezik a száraz hőfokkal.

Havasításnál ideális egy mélyebb száraz hőfok és egy csekélyebb páratartalom. Minnél magasabb a páratartalom, annál kedvezőtlenebbek a feltételek a havasításhoz, mert a már nedves környezeti levegő nem vagy csak kevés páratartalmat tud felvenni. A hóágyúzásnál a nedves hőfokot a meterológiai állomás méri. A havas szezon kezdetekor gyakran a határhőmérséklet az uralkodó, mely nagy kihívást jelent a hókészenlétnél és hóminőségnél.

Ha a nedves hőfok csökken, akkor gyorsabban lehet több havat előállítani. Továbbá fontos szerepet játszik a víz hőmérséklete a hatékony havasításnál és a jó hóminőségnél, mely ideális esetben éppen a fagypont felett van. A túlságosan meleg víz mefelelő hőmérsékletűre történő hűtése a hűtőtornyokban történik.